Az ókorban gyakran rendeztek Görögországban és Rómában költői versenyeket. Ezekhez hasonlítható az a verseny, ami az 1100-as években jelent meg Franciaországban. Toulouse-ban rendezik meg minden év májusában a virágjátékot (jeux floreux), aminek kifejezetten a szórakozás és a szórakoztatás a célja. A feladat az, hogy lehetőleg minél szebb költeményekben énekeljenek meg egy virágot, vagy egy virággal kapcsolatos történetet. A győztesek között arany és ezüst virágokat osztottak (és osztanak) szét. A játék alapító"atyja" Clemence Isaure és a tiszteletéből a versenyen résztvevők 'Isaure gyermekeinek' nevezik magukat.

Ebből indult ki az a nürnbergi összejövetel, amit Philipp Harsdörfer és Ignaz Kaj alapított. És bár ez a társaság nem kifejezetten a virágokat énekelte meg, gyakoriak voltak itt is a versjátékok.

A rózsatársaságot (Rosati-t) a XVIII. században alapították Párizsban az előkelőbb hölgyek és a Rózsacsokorban (Bouquet de Roses) összejövő társaságban sokszor muzsikáltak, szavaltak, vagy játszottak a társasjátékokkal. Jelmondatuk a "plaisir et décence" (azaz vidámság és illendőség) volt. Ha meghívtak maguk közé egy-egy költőt, annak vigyáznia kellett, mit mondott ki: ha illetlenség hagyta el a száját, a társaság sokszor megbüntette őt. Ha pedig új tag szeretett volna lenni valaki, akkor próbatételként egy virágról szóló költeményt kellett írnia.

Magyarországon a játék abból állt, hogy a háziasszony, vagy a játékmester mindenkinek kiosztott egy cédulát, melyek egy-egy virág neve állt. A megírt költeményeket (többnyire szonetteket) összegyűjtötték, majd a játékvezető mindegyiket felolvasta. A társaság együttesen döntött a győztesről, aki jutalmat kapott a háziasszonytól.

(köszönet Lukácsy Elmés játékok, játékos elmék c. könyvének)

Hasonló cikkek:

- Mesterséges tévfordítás
- Leghosszabb magyar nyelvű szavak
- Leghosszabb idegen nyelvű szavak

Korábban is volt szó a diákok körében kitalált nyelvi játékokról és még említeni fogom párszor. Jelen bejegyzés viszont egy Debrecenben kitalált játékról fog szólni, ami a mesterséges tévfordítás.

Régen a diákoknak több nyelvet is kellett tanulniuk – görögöt, latint és még egy élő nyelvet. Ebből kifolyólag sok volt a véletlenszerű félreértelmezés, amiket előszeretettel gyűjtöttek és nevettek rajtuk. Ezekből alakult ki a játék.

A diákoknak Horatius munkáját kellett tanulmányozniuk. A tanár felolvasta a Carmina első sorát latinul („Maecenas atavis edite regibus…”), majd elmondta a magyar fordítását: Maecenas, ősi királyok sarjadéka… A diák értelmezésében azonban: „Me cenas, a tavis edit e regibus.”, azaz „Te engem ebédelsz meg, viszont a madár a királyokból eszik.”

Természetesen nem csak magyarra lehet tévesen fordítani, hanem magyarról. Egy budai gimnázium diákjainak kellett lefordítani az alábbi mondatot: Goethe két évet töltött Itáliában. Ez lett belőle: „Goethe ladete zwei Jahre in Italien.” ( azaz: Goethe két évig fegyvert töltött Itáliában.)

Ismert még az a játék, hogy a város- és földrajzi neveket fordítják le magyarra. Vajon megértené-e magyarul valaki, ha azt mondanánk: „A Jólevegő Városágból indultam, s a Kilátóhegy érintésével a Január Folyó Városába érkeztem. Európát a Kikötőnél érintettem, s most folytatom utamat a Gazdag Tó és a Világ Teteje felé.”? (a földrajzi nevek eredeti nyelven: Buenos Aires, Montevideo, Rio de Janeiro, Le Havre, Bajkál-tó és a Pamír fennsík.

Még egy ismert diákjáték az előzőekhez kapcsolódóan: a híres emberek nevei magyarra fordítva. A pontos fordításai pár névnek:
- William Shakespeare – Lándzsarázó Vilmos
- Charles Baudelaire – Károly, a levegő szépe
- Lev Tolsztoj – Kövér Oroszlán
- Louis Armstrong – Erőskar Lajos

(köszönet Lukácsy Elmés játékok, játékos elmék c. könyvének)

Hasonló cikkek:

- Leghosszabb magyar nyelvű szavak
- Leghosszabb idegen nyelvű szavak
- Nyelvtörők

Mint a legutóbb megígértem, az idegen nyelvű szórekordok után most a magyar nyelv terméseit mutatom be Nektek.

Történet egyszer, hogy 1848-ban csak egyetlen magyar tengerjáró hajó horgonyzott a fiumei kikötőben. A neve előszeretettel állt az emberek gúnytáblájának célpontjában: Engesztelhetetlennek hívták. Ugyanebben a városban látták azt a plakátot, melyen kétszer is szerepelt az, hogy ’legmegengedhetetlenebbnek’. Nem csoda, ha az ottaniak a világ legnehezebb nyelvének tartották a magyart.

A honi szórekordok hatalmas halmazát két részre oszthatjuk: elsőbe azok a „szavak” tartoznak, amiket pusztán a hosszuk miatt hoztak létre és leginkább csak összetételek. Ilyen például a képen is látható töredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek, vagy a elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért és a népszerű megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért.

A másodikba pedig azok a szavak tartoznak, amik értelmesek és akár egy köznapi szövegbe is beleilleszthetők. Milyen menő lehet már az az ismerkedési forma, amikor egy pasi azzal a szöveggel próbál bevágódni egy csajnál, hogy: „Szia! Azzal próbálok híres lenni, hogy a fosszilisdinoszauruszhányásvilágranglista-megdöntésen dolgozom!” vagy „Bocsi, hogy neked mentem, csak épp összetettszóhosszúságvilágrekorddöntéskényszerneurózistünetegyüttes-megnyilvánulásfejleszthetőségvizsgálatszervezésellenőrzésiügyosztály-létszámleépítésellenesakciócsoporttagságiigazolványmegújításikérelem-elutasítóhatározatgyűjteményértékesítőnagyvállalatátalakításutó-finanszírozáspályázatelbírálóalapítványkuratóriumelnökhelyettesellenes-merényletkivizsgálóbizottságiüléselnapolásiindítványbenyújtásiforma-nyomtatványkitöltögetésellenőrizhetőség-próbát végeztünk!”

- könyvcím: A sátánármányosparázsvarázspokolikőrpuncspancslódítóbódítóka
- településnév: Nyugotifelsőszombatfalva
- vasútnév: Badacsonytördemic-Szigliget
- szó a köznyelvben/médiában: Köldökzsinórvérőssejt-bank

Hasonló cikkek:

- Leghosszabb idegen nyelvű szavak
- Nyelvtörők
- Akrosztichon-család

A múlt héten a nyelvtörőkről volt szó. Most hasonló témába vágok bele: a világ leghosszabb szavaiból mutatok meg néhányat – először idegen nyelven, jövő héten pedig magyarul.

- Nyelvtörők

- Akrosztichon-család

- Makaróni-nyelv

Mondjátok végig ezt (ha tudjátok):

vagy ezt:

Ezeket hívjuk nyelvtörőnek (más néven nyelvgyötrőnek) ami egyszerűen azokat a mondatokat, vagy szöveget jelöli, amiket csak nehezen tudunk kimondani.

Régebben az embereket két dolog foglalkoztatta velük kapcsolatban: egyszer hogy minél helyesebben tudják kimondani, másodszor pedig hogy lehetőleg ugyanolyan nehezet hozzanak létre, mint az eddigiek voltak. A legrégebbi fennmaradt nyelvtörő Ennius (latin költő) tollából:

A németeknél már a nyelvtörő megnevezését is nehéz lehet kimondani: Zungenfertigkeits-Schnellsprachspruch - jelentése: a nyelv készségét fejlesztő gyors mondás. A 19. században egy német pap így kezdte az egyik esketési beszédét:

De akkor a franciákat se hagyjuk ki:

Bár talán a cseh viszi a pálmát (igaz, ennek a nyelvnek a kiejtése nem korlátozódik csak a nyelvtörőkre):

További nyelvtörők itt (sokféle nyelven).

Hasonló cikkek:

- Akrosztichon-család
- Makaróni-nyelv
- Tonaludátusz

Hogy miért szúrtam be ezt a versrészletet? Olvassátok csak egymás után a sorok kezdőbetűit... Kosztolányi így ugratta Karinthyt. Ezt hívják akrosztichonnak. Biztos találkoztatok vele, ha máshol nem, hát az emlékkönyvekben.

Az akrosztichon családjába sokféle nyelvi játék tartozik, ezeket taglalom a következőkben, egyenként.

- Akrosztichon

Mint kitalálhattátok, az első irodalmi játékot úgy hozták létre, hogy a sorok vagy a versszakok első betűjéből (az ún. versfőkből) hoztak létre egy értelmes szöveget, vagy szót.

Eleinte a szent szövegekben alkalmazták azért, hogy ne hagyhassanak ki sorokat (úgy értelmetlenné válna a versfők összeolvasása). Hazánkban Tinódi Lantos Sebestény szignálta a verseit ezzel a módszerrel - versei első betűi a saját nevét adták ki. Sok Ballasi-költeményben szerepelnek különböző női nevek (pl. Sára, Zsuzsanna, Anna) akrosztichonként.

A leghosszabb akrosztichon a XV. század első felében Johannes Rothe által írt, Thüringiai krónika című versben található: a 733 (!!!) versszakkezdő betűben elmeséli az olvasónak a saját életét.

-  Telesztichon

A telesztichon az előzőhöz képest annyiban különbözik, hogy ebben az esetben a sorok utolsó betűit használta fel a költő egy értelmes szöveg alkotásához.

- Mezosztichon

A költő a középmetszet után következő első betűket használta fel, hogy belerejtse az üzenetét.

- Rácsvers

A költeményben mint egy rács, úgy bújik meg egy másik vers. Jó példa erre az oldalt található kép is (latin nyelvű).

- Kronosztichon

A kronosztichon nem más, mint a számok elrejtése a versben. Csak olyan nyelvű költeményeknél jöhet szóba ez a nyelvi játék, amelyben betűk jelzik a számokat is (pl. a latin).

- Notarikon

Ez is akrosztichon, csak éppen ellentétes úton születik: egy adott szó betűit tekinthetjük úgy, mint más szavak kezdőbetűinek sorát. Mondok egy példát:

Ezt az irodalmi játékot leginkább akkor használták, amikor az egyén véleménynyilvánítása veszélyes lett volna, így egy-egy ilyen szójátékkal könnyített magán az ember. Például Magyarországon a Bach-korszakban a krajcár (azaz ein Kreuzer) nevéből is titkos üzeneteket gyártottak:

Debrecen város címerében is két betű szerepel: D. V. Ezt régebben a debreceniek a közpénzekkel könnyen bánó vezetőkre vonatkoztatva így értelmezték: Dugd el, Vidd el.

(köszönet Lukácsy Elmés játékok, játékos elmék c. könyvének)

Egyszer Petőfi ezt a levelet írta barátjának, Arany Jánosnak:

My dear Dzsenko!

 Áj em itthagying Debreczent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután, én pedig Erdődre, with Urláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling, még pedig mocs.Tiszteling end csókoling a tied falamia és kendet, vagyok barátod

In the közepe of deczembre cease the szárazkomaság.

Hát, ez a makaróni nyelv: különféle nyelvű szavakból álló játékos szöveg. Eredetileg olaszul szakácsot jelent (macheronico). Egy latin idézet így magyarázza a dolgot: 

Kétféleképpen hozhatják létre az ilyen nyelvű alkotásokat: vagy úgy, hogy eredeti nyelvű a szótő és a rag idegen, vagy pedig fordítva. Régen ez a játékos nyelv leginkább ott fordult elő, ahol két kultúra kölcsönösen hatott egymásra - például Rómában és Görögországban. A középkorban élt Oswald von Wolkenstein egyszer hétnyelvű szerelmeslevelet írt kedvesének (kíváncsi lennék, hány fordítót hivatott a nő).

A legnagyobb makaronikus költőnek Teofilo Folengót tartják, aki egész lovageposzokat írt át erre a nyelvre. A színpadi művekben is megjelent, de diákszórakozássá is vált. Egy ötnyelvű diákkánonhoz maga Mozart írta 1788-ban:

Bona nox! bist a rechta Ox;
bona notte, liebe Lotte;
bonne nuit, pfui, pfui;
Good night, good night,
heut müss ma noch weit...

Amikor Magyarországon kötelezővé tették a latin nyelvet, azt kellett használni - de az nem feltétlenül jelent helyes használatot is. A dadi református egyház számadókönyvének első oldala is ezt bizonyítja:

Anno 1759. 28. decembris ad futuram rationem reddendam tettük az eclézsia ládájába 45 krajcárokat egy hólyagba. Én B. J. prédikátor és Bán Márton ekkor denomináltatott és rendeltetett kurátor coram juratis septem presbyteris et aliis fide dignis.

De ez a technika mutatkozik meg Szigligeti Liliomfijában is:

Meghalt a feleségem,
Satis tarde quidem! (Bizony elég későn!)
Oda a reménységem,
Debuisset pridem! (Előbb kellett volna!)

Persze Karinthy-t ki ne hagyjuk a felsorolásból - a diáknaplójában találták:

Itt screibe ich a kis udvariba, az ablakon ... a Józsi rossz, morgen gé ih Gerlin nénihez. Agyő!

Illetve ugyanitt találták azt a német-magyar diákverset, amit valószínűleg a nyelvtanulás megkönnyítésére használták:

Egyszer volt egy goisen kecske,/Ez elment a garten kertbe,/Megette a kraut káposztát,/De kijött a gartner kertész,/Levágta a fussen lábát,/Szegény kecske krank beteg lett.

(köszönet Lukácsy Elmés játékok, játékos elmék c. könyvének és köszönöm, hogy kint lehetek a freeblog főoldalán! :))

  Manapság ismét divatosak lettek a tonaludátuszok - gondoljunk csak a képen levőre, vagy a 'Tape at war you one a wash on'-ra. Első látásra azt hihetnénk, hogy ezeket angolul kell értelmezni és még úgy is teljesen értelmetlenek. De ha magyarul próbáljuk meg kiolvasni, az előző példákból rögtön rájövünk, mit is jelentenek: 'Nyuszi, van apród?' illetve 'Tépett varjú van a vason'.

A tonaludátusz (más néven rejtett szöveg) elnevezés a Borsszem Jankó című folyóiratból származik. Ugyanis ott szerepelt az a latinnak tűnő kifejezés, miszerint 'Tona ludatus, vis saus megatus'. És mit is jelent ez? 'Tón a lúd átúsz', visszaúsz' meg átúsz'.

Arany János is kitalált egy ilyet:

Faute hate en faut, qui béte en chaud haché vaut.

Segítségül annak, aki nem tudja franciául kiolvasni: Fót hátán fót, kibe tű sohase vót. És aki ismeri ezt a találóskérdést, az már tudja is, hogy a költő a káposztára gondolt.

Egy másik francia álszöveg:

Le perdu la phatal a padrole. = 'Leperdül a fatál a padról.'

Un est e l'equarte sal matisenn Yvon a ton? = 'Un este lekvárt és almát enni a vonaton?'

Lukácsy András (ld. a bejegyzés végén) pedig egy olyan, 'latin nyelvű' rejtett szöveget is feljegyzett, mely egy síremléken állt:

Acer-te-se-n...rae-se-gerenda-id...esoe-coes...re-mue-coede...se-vel-uel-te-t...te-tet...-t... anno-MDCCC. VI Ald...as-rosa-ira

Jelentése: A kert ezen része Gerenday Dezső közreműködésével ültettetett 18.6-ban. Áldás rózsáira.

Tudtok még ilyen tonaludátuszokat?

(Ezúton is ajánlanám Lukácsy András Elmés játékok, játékos elmék című, nehezen beszerezhető könyvét. A továbbiakban inkább ezt a kötetet veszem figyelembe a Nyelvi játékok bejegyzések alapjául.)

Ha észrevettétek, a fenti mondatban egy értelmes név bújik meg (direkt kiemeltem, szerintem jól látható).

A 'nyugatosok' körében volt elterjedt ez a nyelvi játék, amely az intarzia nevet kapta. Az elnevezés eredetileg faberakást jelent. A szabály, hogy értelmes nevet/szót kell elrejteni egy szövegben. Lehetőleg minél bonyolultabb legyen.

Ha már a Nyugat nemzedékének tagjait említettem, Kosztolányi is kipróbálta ezt a játékot. Az eredmény ez lett:

Itt rossz a koszt, ó lány, ide zsörtölődni jár csak az ember.

Ebből Karinthy sem maradhatott ki, az ő megoldása a fenti képen olvasható. De sokat gondolkoztak Csokonai Vitéz Mihály neve felett is, a végén ezt találták ki:

Nem is tudod, hogy milyen jó a csók, ó naiv ítész, mi hájjal kenegetnek.

Ismert, hogy ezek az írók-költők mennyire szerették a másikat megtréfálni (korábbi bejegyzés). Karinthy felvetette Molnár Ferencnek, hogy készítsen egy olyan intarziát, amiben Conrad Von Hötzendorf neve van elrejtve. Molnár egy nap gondolkodás után a következő történettel állt elő:

A német hadseregben van egy zend katona. Nagyon beteges, mindig az orrát fújja, ezért kályhafújónak fogják be, hogy ne lohadjon le a tűz és mindig melegben legyen. Már hónapok óta nem látta feleségét, aki fonónő. Egyszer csak egy tiszt toppan elé, és így szól hozzá:
– Asszonyod vár a padokon rád. Fon. Hőt! Zend orrfújóm! Aztán mehetsz hozzá! 

Nem csak neveket lehet felhasználni egy intarzia készítésénél. Itt van például Rába György Görög Ilonka balladája, melyben a görög abc betűi találhatók meg, sorrendben.

Te csalfa lány,
többé talán
érted magammal sem csatázok.
Hidd el, találkát nem kívánok.

Mindent köd lep. Szil ontja szét
bús illatát … Megedzé talmi vágyad
a szívemet. S tüzét, a balga kéjt
öt hét alatt kihúnyni látta ágyad.
Mióta már hiába várom,
hogy lángra kap parázs alól
a tűz, s mint vadgalamb dalol
szívünk – üres minden, könnyelmű párom,
bennünk … Kinek egy szó elég,
s máris lefekszik, annak rút herék,
s mily baromik rontják el életét.
… Ma még pirulsz tán
s kacér hódító is lehetsz.
Meddig? Tíz évig, húszig, majd mehetsz
sétálni napnyugta utáni utcán.
S akkor – „Vén seprü” – „Psz, Ilonka az”
— „Másképp hívják” – így pusmog két kamasz —
„Lotyónak hívják …” S hasztalan szaladsz,
elér, rádcsap, szíven talál
a gyilkos szó meg a halál.

Ha azt mondom, hogy ezzel a játékkal találkoztatok már, hisztek nekem? Bebizonyítom: a reklámszakmában elterjedt, hogy a cég neve bele van illesztve a mottóba. Nézzétek csak:

Új életet lehel a konyhájába.

Tudtok még ilyen példát?

[...] Egy úr ült le mellém, jó modorú, szerény fiatalember. Mindenféle dolgokról beszélgettünk. Néhány percre megakadt a társalgás.
Egyszerre megszólal az én új ismerősöm.
- Bocsánatot kérek - mondja szerényen - önnek is ide a pincérhez kiszera méra nin, hozzám?
- Pardon - mondom, és közelebb hajolok -, nem értem.
Udvariasan megismétli:
- Azt kérdezem, hogy a pincér önnek is kiszera méra, és mindig. [...]

(Karinthy Frigyes: Viccelnek velem)

A halandzsa nem újkeletű dolog. Juhani Nagy Lajos a szó fogalmát kétféleképpen magyarázta: Noé ezen a 'nyelven' beszélt az óriáscettel, illetve ez a beszélni tudó víziállatok teljesen érthetetlen nyelve. De egy másik megfogalmazás szerint:

A halandzsa feltalálója egy Lachs Lajos nevű képkereskedő volt. Az egész akkor kezdődött, amikor a derék képkereskedő egy kis táncosnőnek kezdett udvarolni. Az illető hölgy igencsak butácska volt, szörnyű dolgokat tudott kérdezni. Például ilyeneket: mit kell a kávéskanállal csinálni? Lachs úr egy idő után megunta a naiv kérdéseket, amelyeket értelmetlen szavakkal igyekezett komolyan megmagyarázni. A kis táncosnő mondta ki először: „Ugyan Lajos, ne halandzsázzon.” ĺgy született meg a halandzsa szó.

(Forrás: Új szó online)

Azt viszont leszögezhetjük, hogy a halandzsa a teljesen értelmetlen szavakból, vagy hangokból álló üres fecsegés. A legfontosabb, hogy jól hangozzon a kitalált szöveg.

Olyan szépirodalmi írók is foglalkoztak ezzel a nyelvi játékkal, mint Karinthy (ld. fenti idézet), Weöres Sándor, vagy Lewis Carroll).

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
Turboltak, purrtak a zepén,
Nyamlongott, mint a pirityók,
Bröftyent a mamsiplény.
...
Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!

(Lewis Carroll: Alice Tükörországban, A Gruffacsór)    

De manapság is találkozhattok a halandzsával. Például A csillagok háborújában ("Negola devdzsi vuldegger!" = Nem tetszik a képed!), vagy akár a Sims nevű életszimulátor-játékban (az emberek nagyjából így beszélnek: ácsibúsza!). Nem is említve azt, hogy a gyerekek a nyelvtanulás elején leginkább 'halandzsául' beszélnek.

Esetlen le van valakinek jegyezve, milyen értelmetlenségeket mondott kiskorában? Érdeklődve olvasnám! :)

A Bibliotékán Nyelvi játékok címmel mától olyan új sorozat indul, melyben a magyar nyelv humorát fogom Nektek bemutatni a különféle játékokon keresztül: a szabályaitól kezdve a példákig bezárólag. (A bejegyzéseket minden vasárnap tovább bővítem, aki pedig lemaradt volna valamiről, jobb oldalt a 'Kategóriák' között megtalálja a témához tartozó bejegyzéseket.)

Kezdjük is az anagrammával! :)

Aki olvasta a Harry Potter könyvsorozatot, az biztosan találkozott azzal a jelenettel, amikor a 'Tom Rowle Denem'-ből kiderült, hogy 'nevem Voldemort'. Az alábbiakban ezt a nyelvi játékot fogom nektek bemutatni.

Az anagramma (azaz a szó, vagy a mondat betűinek felcserélésével kapott másik értelmes szó) keletről származó játék. A XVI-XVII. században volt a "fénykora", bár nálunk leginkább a hitvitázók csúfolódásával terjedt el (ugyanis egyesek mások anagrammájából alkotott szavak segítségével próbálták a másikat meggyalázni).

Anno Jókai Mór Páter Péter című regényében is felhasználta ezt a nyelvi játékot (ld. Aktit Tuketjer= Rejtekút Titka), de titkos jelül is használták korábban.

Azt hiszem, a leghosszabb anagramma Sebestyén Gábortól származik, aki a 'Örüljetek egek! Mert az Úr mívelte ezeket! Örvendezzetek földnek alsó részei, hegyek énekeljetek, erdők és azok minden Fái.' mondatot használta fel. Az eredmény: 'Fái András, földünk derék jelese, ez a remek-író, életének hetvennyolcadik évét megéré, új egek, őrizzétek őt kész, mentő kezekkel.'

Ha fel akarod dobni az esős délutánod, a számítógépezés helyett a családoddal is játszhatod. A játékszabályok a következők:

- ki kell találni egy betűsort (pl. á, r, k, t, o, n) - ezek felhasználásával kell értelmes szót alkotni
- meg kell állapodni abban, hogy a hosszú és rövid magánhangzókat megkülönböztetitek-e
- meg kell határozni, hogy az összes betűt fel kell használni, vagy sem

Az a legügyesebb, aki a legváltozatosabb szavakat tudja megalkotni!

Aki pedig egyedül, internet segítségével szeretné játszani, annak ajánlom az alábbi linkeket:

- Anagramma (50 feladvány, 5 élet, időre)
- Anagram (regisztrálós)
- Anagramma-generátor (kidobja az összes lehetséges anagrammát)

(köszönet a wikipediának, a sulinet.hu-nak és a kislexikon.hu-nak)

Ha kipróbáltátok az Anagramma-generátort, az érdekesebbeket szívesen elolvasnám komment formájában! Jó szórakozást! :)