...avagy nyári olvasmányélmények, amikről valószínűleg nem lesznek hosszabb értékelések.
Lucien szereti a nőket és a férfiakat is. Megdugni. Már ha halottak. Ha még nem azok, azon fantáziál, hogy milyen szexisen lógnának a kötélen, vagy milyen más gyönyörű borzalom történne a kiszemelttel - és aztán hogy lehetne a szerelmese.
A kötet nem feltétlenül arra van kihegyezve, hogy az olvasó megbotránkozzon magától, a nekrofiltól mint élő és lélegző embertől, hanem merüljön el a titokzatos férfi gondolataiban és szerelmi vágyaiban. Miután megnéztem az általam fantasztikusnak tartott Nekromantikot, kötelezőnek éreztem beszerezni a már korábban is kinézett könyvet. Nem csalódtam attól függetlenül, hogy nincs valami nagy sztorija. Csak "beteg" elméknek ajánlom.
(A nekrofil, 7/10, Polgart)
Ha létezik olyan könyv, amit direkt a nők megsiratása érdekében írtak, a Komfortos mennyország a tökéletes példa rá.
Susie-t megölték, felkerült a mennyországba és nagyjából végig arról szól a történet, hogy élik tovább a földön maradottak az életüket - a család, a majdnem pasija és a hozzá közelállók.
Az írónő nagy valószínűséggel megrendíteni és elszomorítani akarta az olvasóit, nem lehangolni. Csakhogy ha érzéketlen paraszt vagy (mint én), akkor szerintem lehangolónak és unalmasnak fogod tartani a regényt annak ellenére, hogy már filmet is készítettek belőle.
(Komfortos mennyország, 5/10, Cartaphilus)
Egy értékelés keltette fel a figyelmemet A graffalóra, amiben három-négy éves gyerekeknek ajánlották a kötetet. Pont jó nekem! -kiáltottam és így is lett: gyönyörű rajzokat és vicces mesét rejteget az aranyos borító. A történetet egy mondatban úgy tudnám összefoglalni, hogy a kisegér, aki graffalót kiáltott (igen, az ismert farkasos/tigrises történet jutott eszembe, miközben olvastam).
A pontlevonást a helyenként furcsa fordításért, a rövidségéért (kb. tíz perc alatt kiolvastam) és a mese második feléért kapja, ugyanis ez a rész túlságosan emlékeztet egy viccre. Vagy hasonló állatmesére, vagy mire.
(A graffaló, 8/10, Jonathan Miller)
Anno ezt írtam róla, közvetlenül a kiolvasása után:
"Teljesen átlagos "thriller". Mostanában nem azon van a hangsúly, hogy elraboltak valakit és a gonosz gonoszkodik vele, hanem hogy az áldozatnak újból szembe kell néznie a pszichopatájával, illetve egy másik gonosszal – ld. A tanítvány, ahol detto ugyanez volt a helyzet, csak abban nem volt riportercsaj. Azért írtam idézőjelben a thriller jelzőt, mert semmi újdonságot nem tartalmazott, ergo egyáltalán nem féltem.
Egyszer meghalhatna végre az ártatlan túsz, mert mindig a sokkal agyafúrtabb, gonoszabb és érdekes elkövető hal meg. Szemétség."
Mostanában néztem a polcomon, hogy ki kéne végre olvasnom, és csak később döbbentem rá, hogy ezt már kiolvastam. Szerintem ez sokat elmond arról, mennyire emlékezetes.
(A fúria, 5/10, Ulpius-ház)
A Coraline tipikusan az a könyv, amit már mindenki olvasott, csak én nem (ha te is ebbe a csoportba tartozol, szégyelld magad. Na jó, nem is). Annyian odáig és vissza vannak a kötetért és Gaimen-ért, hogy muszáj volt utánajárnom, mi lapul a rajongás hátterében.
Az író népszerűsége talán abban rejlik, hogy meglepően jól fonja össze a valóságot a kisgyermekkori paráinkkal - jelen esetben egyrészt azzal, hogy mi történne, ha elvesztenénk a szüleinket, másrészt ha kiderülnének, hogy a fantáziánk szülte ártó lények tényleg léteznének. Persze a Jancsi és Juliskából ismert boszorkányhoz hasonlóan, egy másik anyuka képében jelentkezne a gonosz, akiről kezdetben azt hiszi Coraline, hogy az igazinál sokkal jobb, többet törődik vele, igazi kajákkal eteti, ilyenek. Tipikus "szomszéd fűje mindig zöldebb"-helyzet (bár személy szerint sokkal jobban kedvelem azokat a meséket, amikor kiderül, hogy a csúf gonosz boszorkány nem is gonosz, de ezt tudjátok).
Miközben olvastam, arra jöttem rá, hogy a legtöbb, mostanában divatos horrorizált mesét vissza lehet vezetni az Alice csodaországban-ra. A Coraline is hasonlóképpen épül fel: egy kíváncsi kislánnyal hirtelen történik valami, álomvilágba kerül és megmenti az ártatlanokat, de útközben segítője is akad egy macska személyében és naná, hogy legyőzi a gonoszt. Aztán minden örö e bódottá.
De ott a kérdés, hogy jól jártunk-e azzal, hogy megfilmesítették a sztorit? Bár én nem láttam a vásznon, szerintem nem, mégpedig azért, amiért az illusztrációkra sincs szükség: bár szépek, mégis elkényelmesítik az ember fantáziáját és szinte szó szerint kézbe adják, hogy kéne kinéznie Coraline-nek, illetve az egyes szereplőknek és helyszíneknek. Pedig ha az olvasóra hagynák a baljóslatú ház és a "másik világ" elképzelését, sokkal részletgazdagabban gondolhatnánk rájuk és jobban megragadna az a közeg.
Bár úgy terjesztik, hogy bármelyik korosztály kiválóan tud szórakozni a történeten, mégsem adnám egy gyerekek kezébe sem egyszerűen azért, mert ha ilyet olvastak volna fel nekem anno, biztos rémálmodtam volna egy ideig. Maradjon csak gyermeklelkű felnőttek szórakozása ez a stílus.
(6-7/10, Agave)
A meséket csak gyerekek olvashatják, mivel azok alapján tanulják meg, hogy az ördögöt messziről el kell kerülni és a királykisasszonyt meg kell menteni a csúf boszorkány karmai közül, csak akkor kapja meg a kezét és a fél birodalmat legkisebb királyfi. Egyértelmű. Felnőttek kizárólag akkor vethetnek a kitalált történetekre egy pillantást, ha esténként a csemetéjük kéri őket, mondják el a kedvenc históriájukat a rongyossá forgatott kötetből. Nekik nincs szükségük segítségre hogy eldöntsék, a való világban kinek gonoszak a szándékai, mert a felnőttkor elérésével automatikusan, ösztönszerűen tudják ezt. Vagy mégsem?
Sokan azt hiszik, a tinédzserkor kezdetével egy pillanat alatt megszűnik a tizenéves érdeklődése a mesék iránt. Ha pedig véletlenül nem tudná a fiatal, hogy túl kell lépni rajtuk és fel kell nőni, elkönyvelik gyerekesnek és többé nem veszik komolyan (rám is ferde szemmel néztek, amikor nemrég az illusztrált Óz, a csodák csodáját olvastam). Az általános vélekedéssel ellentétben egyre több olyan animációs és horrorosított, eredetileg gyerekeknek szánt film jelenik meg, mint a hamarosan mozikba kerülő, Tim Burton rendezte Alíz Csodaországban. De vajon egyértelműen meg lehet határozni, milyen életkorúaknak írták az adott történetet?
(kép: threadless)
Kedves olvasó! Egy olyan könyvet tartasz a kezedben, mely egy varázslatos utazásra hívogat. Keskeny csapásokon, hegyeken és völgyeken keresztül visz el a címben szereplő égig érő erdőbe, ahol megannyi mesés teremtmény mellett megismerkedhetsz Mittával és gyermekeivel; Majtával, a négy és fél éves tündéri kislánnyal, aki még ösztönösen érzékeli a világot és annak csodáit, és Tirmivel, a kilenc éves fiúval, akinél jobban aligha ismerheti bárki is az erdőt. És persze találkozhatsz a gyermekek édesapjával is, Nordennel, aki párjához, Mittához hasonlóan a múlt emlékeinek labirintusában próbálja ismét megtalálni a jelenbe vezető ösvényt.
Kinek jutna eszébe Télapót és az egész karácsonyt csak úgy ukmukfukk
elrabolni? Természetesen Tim Burtonnek, no meg az általa írt és
illusztrált könyv főhősének, Csontvázy Izsáknak. Izsák a rémület
őshazájában, Halloweenföldén éli frászhozással teli, izgalmasnak tűnő
életét, amikor egyszeriben azt veszi észre, hogy már igencsak unja a
vérfagyasztást, a velőtrázást és a hátborzongatást. Elindul hát
világgá, és egy elvarázsolt erdő közepén egy csudás világra lel. Egy
szempillantás alatt rabul ejti a szeretet ünnepe, majd viszonzásul ő
ejti rabul a szeretet ünnepét. Mindenki fedezékbe, kezdetét veszi az
Izsák főszereplésével megtartott karácsony!
A Karácsonyi
lidércnyomás filmváltozatát már sokan ismerhetik, de Tim Burton eredeti
rémes-rímes meséjét most először fedezhetik fel maguknak a felnőttnek
látszó gyermekek és a gyermeknek látszó felnőttek.
A világ egyik legnépszerűbb rajzfilmje, a Hófehérke és a hét törpe,
amely hosszú évtizedek óta világszerte meghódítja szinte az összes
csöppség szívét. Bármilyen furcsán is hangzik, de Hófehérke karakterét
valós emberről mintázták – Marge Champion állt modellt a film készítőinek.
A 90 éves hölgy az egyetlen, aki ma még él abból a stábból, amely a
világ első, több mint egy órás animációs filmjét, azaz a Hófehérkét
elkészítette.
– Megkérdezték például, hogyan futnék az erdőben, ha egy vadász
üldözne. Többek között ezt kellett imitálnom. Hófehérke az én
mozdulataimat, szememet és érzelmeimet kapta – nyilatkozta Marge Champion, akit 1934-ben választottak ki az első Disney hercegnő modelljének szerepére.
Az 1937-ben bemutatott animációs filmhez a Disney számos helyen
keresett modellt. Champion-ra a hölgy édesapjának tánciskolájában
találtak, ahonnan rajta kívül másik két lányt is behívtak a
válogatásra. Marge-ot végül 200 lány közül választották ki. A
meghallgatáson egyébként a törpék házának takarítását kellett zenére
imitálnia.
Miért önt választották végül?
– Mert kisgyerekkorom óta táncoltam, és ezáltal tudtam, hogyan kell
mozogni. Ráadásul brit származású édesapám megtanított a helyes
viselkedésre is.
Az akkor 14 éves lány nagyon élvezte a munkát, amely élete első megbizatása volt.
– A legjobb jelenet az volt, amikor a herceggel kellett táncolni.
Egy 14 éves lány még hisz a csodákban és a varázslatban. A hercegnek
meg kellett csókolnia, felébresztett, felkarolt és magával vitt a
lovához. Csodálatos volt. – emlékezett vissza Marge Champion.
Sejtette, hogy a film ilyen népszerű lesz?
– Senki nem várta volna, hogy ekkora siker lesz. Mindenki úgy vélte,
Walt egyszerűen megőrült. Akkoriban ugyanis a legtöbb ember azt
gondolta, hogy ki akarna egy animációs filmet nézni 80 percen
keresztül?
(Metropol)
Dorkát
a forgószél a kansasi rónaságról Óz csodálatos birodalmába röpíti. A
Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán társaságában elindul,
hogy megtalálja a Nagy Varázslót… - Ki ne emlékezne erre a mesére, ám
kevesen tudják, hogy Óz a nagy varázsló története itt még nem ért
véget, s hogy Óz birodalma egy egész könyvsorozat színhelye.
Egyetlen érdekes gondolatot találtam az egész műben: HippHopp,
az otthonról elszökött leány Smaragdváros királynői posztjára pályázik
– és meg is szerzi a lányokból álló hadseregének köszönhetően. Ezt
azért találom érdekesnek, mert Baum 1904-ben, amikor írta a regényt még
valószínűleg nem igazán gondolhatott egy feminista mozgalomra
[Magyarországon ekkoriban engedték meg a nőknek, hogy érettségizzenek!]
El is foglalja a város trónját és uralkodásának következtében a férfiak
veszik át a házimunkák elvégzését, a gyereknevelést, míg a nők lesznek
az Uralkodó tanácsosai, a rend tagjai.
Hasonló cikkek:
- Felnőtteknek mesét? (Óz, a nagy varázsló)
- Nem mind boszorkány, aki annak látszik...
- Alice Csodaországban
Könyv adatai:
- Kiadó: Lazi Kiadó
- Oldalszám: 211
- Borító: cérnafűzött, keménytáblás
- ISBN: 963922703X
- Megjelenés: 1999
A
gyermekkor időtlen időktől fogva mindenkor a népmesék, legendák,
tündérhistóriák kora volt, mert minden egészséges fiatalban ösztönös és
tiszta szeretet él a fantasztikus, csodálatos, mesés történetek iránt.
A Grimm testvérek és Andersen tündérei több boldogságot hoztak a
gyermekeknek, mint bármilyen más emberi alkotás.
Ám a régi idők tündérmeséi, miután sok-sok nemzedéken keresztül
gyönyörködtették a gyermekeket, ma már „történelmi emlékeknek”
számítanak a gyerekkönyvek sorában. Elérkezett az új mesék kora,
amelyekben már nem szerepelnek dzsinnek, törpék, nem történnek iszonyú,
vérfagyasztó események, amelyeket a mesék szerzői azért agyaltak ki,
hogy félelmetes erkölcsi tanulsága legyen történeteiknek. A modern
pedagógia erkölcsi nevelést is nyújt – a modern gyermek ennélfogva csak
szórakoztatást vár a mesétől, nem akar ijesztő fordulatokkal találkozni
bennük.
Az Óz, a Nagy Varázsló ezeknek a gondolatoknak a jegyében íródott. Egyetlen célja van: hogy kedve teljék benne a mai gyermekeknek.
(U. I.: Anyukám rögtön lecsapott a kötetre, miután látta, hogy megvan nekem :) Hamarosan az Óz-sorozat második és harmadik részéről is írok!)
(köszönet, hogy kint lehetek a freeblog főoldalán! :) )
Hasonló cikkek:
- Nem mind boszorkány, aki annak látszik...
- A részeg pápa és a gonosz hermafrodita esete
- Alice Csodaországban
Könyv adatai:
- Kiadó: Ciceró Könyvstúdió Kft.
- Oldalszám: 160
- Borító: cérnafűzött, keménytáblás
- ISBN: 9789635395910
- Megjelenés: 2007
Mindenki
ismeri az Óz, a csodák csodája meséjét, amelyben Dorka, a kansasi
kislány legyőzi a Gonosz Nyugati Boszorkányt. Ám az csak a történet
egyik oldala. A titokzatos Boszorkányról semmit sem tudunk. Ő vajon
honnét jött? Hogyan lett gonosz? És egyáltalán, mit jelent gonosznak
lenni? Aki elolvassa Gregory Maguire csodálatos
regényét, az soha többé nem tud ugyanolyan szemmel nézni Óz világára. A
Boszorkány egy olyan vidéken játszódik, ahol a beszélő állatok az
egyenjogúságért küzdenek, a mumpicföldiek a középosztály stabilitására
vágynak, a sárga téglás út pedig az elnyomás szimbóluma a kvarangyok
számára. Itt születik és nevelkedik a zöldbőrű Elfaba, az éles elmével
megáldott, de hányatott sorsú teremtés, akiből felnőttként a Gonosz
Nyugati Boszorkány lesz, és akinek élettörténete újra értelmezi a jó és
a gonosz örök szembenállását. 
Hasonló cikkek:
- Ha Harry Potter vámpír lett volna...
- A részeg pápa és a gonosz hermafrodita király esete
- A Faun labirintusa
Könyv adatai:
- Kiadó: Kelly Kft.
- Oldalszám: 432
- Borító: puhatáblás, ragasztókötött
- ISBN: 9789639943186
- Megjelenés: 2009
Egy éve fejeződött be a második világháború, mikor Szentkuthy Miklós elkezdte
ezt a furcsa történetet, amely vad, szeszélyes meseregényként is
felfogható. Mintha menekülni szeretett volna a háború valós és közeli
borzalmaitól, de nem jutott messzire, a zaklatott történetben minden
bizonytalan, a regényhősök sorsa hányatott. A regény ezzel kezdődik:
"Uther Pendragonról sokan azt mondták, hogy szép volt, mint Jézus...
saját magát nézte egy félig homályban álló óriási tükörben, melyben a
király előtt már a Park őserdeje is régóta fürdette magát, sötétzöld és
árnyék, mélyvízi aranycikázás és egy pár surranó madár színeiben...
egyszer februárban nagymise volt Westminster templomában, és a király
ott ült az oltár mellett, pompában, trónuson, legyezőkkel, részegítő
szépségű hölgyekkel körülvéve... mindenki csak Pendragon királyt látta,
Turner festményein látható naplemente-vörös vagy aranyhal-piros
hajával, hófehér bőrével..." Szentkuthy történeteiben hangsúlyosan és
sokszor 
ütközteti a külső emberi szépséget és a belső, lelki szépséget,
kvalitást. Illetve ezeknek ellenkezőjét. Mert a szépség a szakrális
magaslatokból - hol kíméletlen, hol esendő - emberi szintre száll le,
majd a regény közepe táján a sátán munkálkodása révén a pokol szintjén
"virágzik" tovább, és fertőzi a szerelmében fuldokló vén
Apolló-Fioraiót. Pendragon király gyönyörű nővé változik át, és ez a
gyönyörű nő maga a sátán. Szentkuthy a saját "démoni" és "gyermeki"
karakterbeli kettősségét plántálta XIII. Apolló jellemébe is, sőt fő
vonásaként tünteti fel, és talán erre a kettősségre lehet felfűzni a
regény cselekményének cikázásait.
Eleinte halogattam a kötet elolvasását, mert furcsának hat a cím és a borító kombinációja - a Pendragon és XIII. Apolló elnevezést le is lehetett volna úgy egyszerűsíteni, mint a Jancsi és Juliskát (rögtön máshogy állnánk hozzá). Ráadásul régen láttam ilyen csúnya borítót (attól függetlenül, hogy maga Szentkuthy festette). De amikor elkezdtem olvasni... hát, lebilincselt.
A felnőttek is szeretik a mesét, tanúsítja a legutóbbi ilyen alkotás, a Coraline. A populáris alkotás csúcsa pedig az, ha szerelmi szálakat szőnek a történetbe (a szappanopera és napjainkban népszerű vámpíros történetek gyakori velejárója). No, ez mind jelen van a regényben.
A cselekményből nem szeretnék többet elárulni, mint ami a
fülszövegben olvasható (olyan sokat mondó az a részlet, hogy tartalmaz
is szinte mindent, amire egy amatőr elemző rájöhet). Pendragon
király (kinek neve sokat mondó, de bővebben a könyvben) kérője, a
toprongyos, 102 éves, elálló fülű, mégis tiszteletre és népszerűségre
szert tevő XIII. Apolló pápa maga a nevetségesség szobra. És akkor milyen lehet a szerelmi kapcsolatuk?
Komolyságban leginkább a mű második fele bővelkedik, itt találjuk azt a rejtett utalást az első sorban már leírt világháborúra; miszerint "... ölsz, mert ölésre születtél. A jövőért? Eszméért? Miközben ott dögledezel a hordágyon, már rég röhögnek a eszméiden - azóta új van, azért illik már megdögleni."A lapok oldalain található kisebb szövegkiemelésekben is olvashatunk néhol arról, kiről mintázta az egyes embereket, vagy milyen eseményre utal a cselekménybe szőtt esemény.
Bár voltak felesleges részek (mint amikor egy beszédet 20 (!) oldalon keresztül olvashattuk) és egy igazi befejezés sem ártott volna, tetszett ez a zavaros, pesszimista kis mese.
Szentkuthy - Pendragon és XIII Apolló
Könyv adatai:
- Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kft.
- Oldalszám: 240
- Borító: cérnafűzött, keménytáblás
- ISBN: 9789631427110
- Megjelenés: 2009
A blogon egy héten keresztül futó Alice Csodaországban végezetével bemutatom az interneten fellelhető 7 leggázabb és legmenőbb terméket. Remélem, tetszenek! :)
Leggázabbak:
7. Ha megveszed ezt a terméket, a jóvoltából gyönyörű lesz a szobád, és dicsekedhetsz a kollégáknak, barátoknak, mid van. Biztos oda lesznek az irigységtől akkor is, ha lepasszolod szegény kölyködnek. Ez az Alice-os ... konektorvédőnek nem nevezhető, de akkor is... konektor-lap?
6. Kinek ne lenne szüksége olyan icipici flamingókra, amiket fel lehet állítani az asztalra és így fokozzák a buli hangulatát? Na ugye belátjátok, hogy mindenkinek! A cimke szerint legalábbis így van: "Nobody needs them, but everybody wants them!" Amúgy kétlem, hogy sokáig állva maradnának. De orvul bele lehet döfni a másik tortájába. Gyerekekkel teletömött babazsúron veszélyes lehet, szóval csak igazi menő party-kon használjátok!
5. Egy csomó időt spóroltok meg azzal, ha nem egy hagyományos, unalmas teáskannát vesztek meg, hanem már az esküvőre is ilyet kértek: a dekoratív asztal-kannát! A kis díszítések révén könnyedén el tud repíteni benneteket egy képzeletbeli világba, ha magányosan unalmas lenne a délutáni teázás.
4. Ha gondban vagytok a rokonnak/gyereknek karácsonyi/születésnapi stb. ajándékkal, akkor egyszerűen válasszátok a kacsaszájú Alice-babát! Egyáltalán mi ez? Tusfürdő? Vagy sminkelhető baba fej? Én nem jöttem rá és a leírásban sem volt benne. De akkor is menő.
3. Ha mindig is szeretted Alice történetét, viszont utálod a nyálas Disney-féle feldolgozását, akkor neked találták ki a gothos Alice-posztert! Ideális a fürdőszobába, a gyerek ágya fölé, esetleg ezzel is várhatjuk a vendégeinket (ha csak nem elborult emberek, vigyázat! A hatás nem marad el). (érdemes a poszteren meglesni a sunyi kis hernyó fejét)
2. Manapság nem a szőrös rózsaszín kis női táskák a menők, hanem a flamingós táska! Kötelező ruhadarab a vörös királynős jelmezhez.
1. Éééés elérkezett az első helyezett ideje! Ez egy jelmez, ami direkt a kutyánknak készült, hogy a kutya-halloweenre bele tudjon ő is bújni a csinos kis rucijába. Ha a gazdi felölti az American McGee-féle Alice jelmezt, igazi kis csapatot alkotnak!
Legmenőbbek:
7. Már kiskoromtól tetszettek nekem az olyan filmek, amikben óriási sakktáblákon játszottak az emberek (itt gondolhatunk a Harry Potter első részére is). De milyen jó lett volna már akkoriban ilyen sakktáblán játszani! Az oldalt látható tárgy az ilyennek kicsit kisebb változata.
6. Ötletes, szépen kivitelezett flamingó halloween-jelmez, felnőtteknek! Nekem bejön! Ja és valószínűleg az utcán sem látod viszont, ha munkába menet belepattansz.
5. Egyik nagy kedvencem az a só és borsszóró, ami két tacskót ábrázol. Viszont az Alice-verziójában két kis kitartó kártyaember végzi el ezt a nehéz munkát, arcukon derű, kezükben festékesbödön?! No sebaj, jó az is.
4. Milyen menő lehet már beledugni a lábadat a Cheshire macskába! Na senki ne gondoljon semmilyen rossz dologra, itt egy ízléses flip-flop (tanga) papucs látható.
3. Lassan elérkezünk a legmenőbb Alice-cuccig. Addig viszont nézzétek ezt a szépen kivitelezett táskát. Még én is elfogadnám, sőt!
2. Az utolsó előtti, ezüstérmes helyet a dizájnos teáskannák viszik el, amik nagyon jól illenek a mostanában divatos lakásokba.
1. Éééééééés milyen menő már az olyan lábtörlővel fogadni a vendégeket, amin az áll: "We're all MAD here!" [azaz itt mindannyian őrültek vagyunk] egy szépen mosolygó cicussal körítve. Hát nem?
A sorozat korábbi bejegyzései:
#1. A mese háttere
#2. Alice a természettudományokban
#3. Alice a művészetekben
#4. American Mcgee's Alice
#5. Lenn, a nyuszi barlangjában
9 évvel a legendás számítógépes játék, az American Mcgee nevével fémjelzett Alice megjelenése után úgy tűnik, folytatás következik. Nem kis örömömre.
Magyarországon ez a leginkább ismert játék, ami feldolgozza Alice történetét. 2000-ben ez hozta az elismerést Mcgee-nek, aki ezután Grimm meséit próbálta feldolgozni - nem nagy sikerrel, bár az ötlet az jó volt. A játékból egy, már sok éve húzódó film is készül, ami elvileg Sarah Michelle Gellar főszereplésével 2010-ben fog megjelenni.
A játék tényleg nagyon egyedi, engem (kb. 6-7 évvel a megjelenése után) még mindig el tudott bűvölni. Na, nem a grafikájával, hanem a hangulatával, a zenéivel, amit a korábban a Nine Inch Nails-szel dolgozó Chris Venna szerzett. Érdemes beszerezni legalább a dalokat!
A történet szerint Alice gyerekkorában egy véletlen következtében meggyulladt a házuk és csak a lány tudott onnan kimenekülni. Elmegyógyintézetbe került és a gondolataiban próbál szabadulni az őt nyomasztó álomképeitől (?). Így csöppen Csodaországban, ahol a macska és kezdetben egy konyhakés segítségével a népet sanyargató gonosz Vörös Királynőtől és saját öngyilkos hajlamától próbál szabadulni.
Nagyon elvetemült az egész, még most is játszható formában! Csak nappal és társaságban tudtam játszani :D *öcsém kedvenc szereplője Mad Hatter volt. Nem hiába!*
#2. Alice a természettudományokban
#5. Lenn, a nyuszi barlangjában
+1. A 7 legmenőbb és leggázabb Alice-os cucc
Az Alice Csodaországban című mesét taglaló sorozatunk nem a megszokott dolgokkal folytatja. Most olyan természettudományi dolgokról lesz szó, melyek alapjául az ismert mesének bizonyos elemeit vették.
- Martin Gardner: The Annotated Alice [azaz Alice jegyzetekkel ellátva]
Gardner több könyvet is megjelentetett a mesék világára vonatkozóan. Első könyve éppen Alice-ról szól - egyaránt vegyítette benne a csoda- illetve tükörországi jeleneteket és szereplőket. Az írás a Carroll-korabeli dolgokat (mint a Carroll által paródiált Viktória-korabeli verseket), a matematikai fogalmakat, szójátékokat és a Viktória-korban található tradíciókat (például a snap-dragon nevű játékot) taglalja. A kötet először 1960-ban jelent meg és közel félmillió példányban fogyott el.
- Robert Gilmore: Alice in Quantumland
A fizikus Gilmore könyvében Alice-t egy új Csodaországba küldte - Quantumland-re, ami kisebb, mint egy atom. A szerző maga illusztrált könyvében más nézőpontból világítja meg a kvantumfizikát Alice segítségével.
- A vörös királynő hipotézis
A hipotézis az etológiában, azaz a természettudomány az állatok viselkedésével foglalkozó ágában található. A mesében Alice a királynő birodalmában azt vette észre, hogy minden lakójának rohannia kellett, csak hogy egy helyben maradhasson.
Hamilton ezt az analógiát alkalmazta Red Queen elméletében, amely szerint a paraziták (vírusoktól férgekig mindenféle) alapvetõ hatással voltak és vannak a szexualitás kialakulására és fenntartására. Ezeknek ugyanis sikerességük érdekében állandóan alkalmazkodni kell gazdájuk, mint legszûkebb környezetük ökológiájához és megújuló védekezõrendszeréhez. Így a paraziták jelenthetik a gyorsan változó környezetet (egy gazdageneráció alatt általában sokkal több parazita-generáció nõ fel) gazdáik számára, és megfelelõ szelekciós nyomást biztosíthathatnak egy olyan hatékony ellenszer kifejlesztéséhez, mint a szexuális rekombináció, mely állandó változásokkal (futás) lehetõvé teszi a a megfelelõ védekezést és túlélést (egy helyben maradás).
Az elmélet szerint a paraziták okozta teher alól való kibújás nagyobb haszon, mint a szexualitás miatti reprodukcióspotenciál- csökkenés. Ennek bizonyítékaként értelmezhetõ, hogy bizonyos immunfehérjék (pl. MHC-komplex, immunoglobulinok) génjei nagyobb változási rátát mutatnak más enzimfehérje-génekhez képest, így evolúciójuk gyorsabb.
(forrás: http://vocs.unideb.hu/sex/costfiles/cost.htm)
- Alice Csodaországban-szindróma az orvostudmányban
Ismert még mikropszia vagy Lilliput-látás néven is, lényege, hogy a beteg sokkal kisebbnek látja a tárgyakat a valódi nagyságuknál. A betegséghez migrén is társulhat, és tudva, hogy az Alice Csodaországban című könyv (ahonnan a nevét kapta) szerzője, Lewis Carroll is migrénben szenvedett, elképzelhető, hogy az is ihletet adott a könyvhöz.
Dodgson, aki már gyerekkora óta szívesen írt paródiákat,
szójátékokat és rejtvényeket. Később a Christ Church-i egyetem
matematika professzoraként dolgozott, ahol jó barátságba került az
egyetem dékánjával, akinek volt három lánya, s a középsőt Alice-nek
hívták. Carroll neki írta ezt a csodálatos történetet, eredetileg Alice
kalandjai a föld alatt címmel. A 12 fejezetes meséhez több kötetnyi
magyarázatot fűztek később az irodalomtudósok, ezek közül szeretnék
veletek is egy párat megosztani.
