2010. 04. 07. - írta Natasha

(kép: deviantart)

Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes.

A Battle Royale története lényegében ugyanaz, mint Az éhezők viadalánál: összezárnak egy rakás fiatalt, hogy küzdjenek meg egymással életre-halálra. De csak egy győzhet.

Oké, hogy a BR az összes hasonló témájú történet alapja, de nincs olyan jó, mint a már említett "feldolgozás", mivel Takami Kósun sokkal inkább a halálnemek vérességére és változatosságára hegyezte ki a történetet, mint a mellékszálakra. Plusz újítást is csak a végkifejletben tudott mutatni, de azért a befejezésért érdemes volt végigküzdeni magamat a több, mint 700 (!) oldalon keresztül.

Ettől függetlenül kicsit vontatott, nagyon véres és egyértelműen klasszikusnak számító regény. Azt hiszem, ezt már mindenki olvasta -ezért is lett ilyen rövid ez a kritika-, aki még nem, annak inkább ajánlom Az éhezők viadalát, még ha ez is annak az előzménye.

 

 

Hasonló cikkek:

- Ölni vagy halni
- A rács melyik oldalán állsz?
- Rémtörténetek

Könyv adatai:

- Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó Kft.
- Oldalszám: 738
- Borító: puhatáblás, ragasztókötött
- ISBN: 9789639602618
- Megjelenés: 2006

Hasonló cikkek:

- Rémtörténetek
- Otthon sincs biztonságban
- Rémmese a barátságról

Könyv adatai:

- Kiadó: Metropolis Media Group
- Oldalszám: 224
- Borító: puhatáblás, ragasztókötött
- ISBN: 9789639828292
- Megjelenés: 2009


Kategóriák

Olvasmány , Horror , Thriller

Címkék

2006 , battle royale , horror , könyv , takami kósun , thriller

Eddig 2 komment érkezett ()

  • 1.  vedina007
    2010. 04. 07. 18:00

    Uhh, én ennek a könyvnek a végigolvasásához "gyenge" voltam. Talán egyszer.

  • 2.  memoir
    2010. 04. 07. 18:03

    Szerintem a főszereplők érzelmei is nagyon részletesen le voltak írva, a gondolataik, félelmeik... nekem ez a szál tetszett legjobban. Meg hogy hogy találták fel magukat, mennyi lélekjelenlétük volt. Ha én kerültem volna ilyen helyzetbe, nem tudom, mennyi idő kellett volna ahhoz, hogy összeszedjem magam, de biztos, hogy több, mint nekik.

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.