2009. 11. 08. - írta
Natasha
(kép: Flickr)
Brenner könyve is fényes bizonysága annak, mennyivel több lehetőséget
nyújt az elmebetegségek kezelésének és egész tünettanának megértése az
analitikus, mint a megkövesedett diagnosztikus kórképek alapján
történő, és manapság még elterjedt, szinte gépszerű pszichiátriai
deskripció."
Ezeket a sorokat Ferenczi Sándor, a magyar pszichoanalitika
megteremtője írta Brenner Józsefről - Csáth Gézáról. A megállapításból
egyértelműen kiderül, hogy szerzőjük az elmeorvos Csáth munkásságát
fontosnak és előremutatónak tartja - amúgy pedig mottója lehetne ennek
az új szerkezetű és részben új tartalmú kötetnek, amely dr. Brenner
Józsefre, azaz Csáthra, az orvosra összpontosít.
A Csáth-labirintusban ezúttal Harmat Pál pszichiáter tanulmánya az
Ariadné-fonal. Állításait így összegzi: „Az elmeorvos Csáth Géza
ugyanolyan semmilyen sémába nem illő színfoltja a magyar pszichiátria
történetének, mint ahogy a szépíró Csáth sem tekinthető irodalmi
szabványfigurának. Remélhető, hogy elmeorvosi munkáinak minden
eddiginél teljesebb gyűjteménye arra ösztönzi majd a magyar irodalom-,
orvos-, pszichológia és pszichiátriatörténet kutatóit: igyekezzenek
további részletekkel gazdagítani modem szellemi életünk térképét.
Ahogyan József Attila életének és működésének orvosi és
pszichoanalitikai elemzése is gyarapította tudásunkat a század első
évtizedeinek szellemi mozgásáról, a további orvostörténeti irányultságú
Csáth-kutatásoktól is valami hasonlót lehet talán majd várni."
Előre leszögezem, hogy nem vagyok orvos, nem vagyok járatos az
egészségügyis dolgokban és szótár nélkül nem tudom, mi az az aszténia,
a gonorrea, vagy az orbánc. Nem tudok arról írni, mennyi, az 1900-as
évek elején újszerű dolgokat tartalmaz az Egy elmebeteg nő naplója
című kötet a magyar vagy nemzetközi orvostudományban, hanem csak a mű
"élvezeti értékét", azaz összeszedettségét, szórakoztatókészségét,
egyediségét tudom bírálni. Röviden: csak arról írhatok, amihez "értek",
vagy inkább amit eddig is figyeltem. Nézzétek el nekem.
A kötet összegyűjti a Brenner által leírt orvosi tanulmányokat,
középpontjában a címadó tanulmánnyal, ami A. G. kisasszony esetét
rögzíti (konkrét nevet nem írt Brenner, valószínűleg az orvosi etika
miatt, ezért kénytelen vagyok ezt a megnevezést használni). Igazából az
ő története a legérdekesebb és a legteljesebb a kötetben, így inkább
csak erről írnék.
G. testvérei által került az intézetbe, mivel
elmondása szerint egy Lény lakozik benne és folyamatosan, minden nap
pusztítja az ő lelkét. Ez a Lény
egy személyben maga az ördög, G. életének Istene, a Nap, az Irányító, a
Gonosz, a Férfi. Bármelyik embert irányítani tudná, ha akarná, de
leginkább G. ellen érez ellenszenvet, mivel a nő felfedezte és nem
tudja elfelejteni. Épp ezért gyötri G-t: a nő tudja, hogy akkor tudna
szabadulni a Lénytől, ha elfelejtené, de ha meg is próbálná ezt tenni,
a gonosz tenne róla, hogy újra és újra eszébe jusson, így lenne indok a
további gyötrésre.
G. kénytelen krisztusi magasságokba emelkedni emiatt: "Miért
kell éppen nekem örökre megszűnni, midőn én szenvedtem három-négy év
óta az egész emberiségért, emberi lény által még valóban sohasem érzett
kínokat? Óh, emberek, irgalmazzatok! Élni akarok!" Mindennapjaiban
a Lény kénye-kedvének kénytelen engedelmeskedni: csak akkor ihat, vagy
ehet, ha a Lény engedi. Úgy kell járnia és viselkednie, beszélnie,
ahogy a Lény akarja. A gondolatait csak a naplóiban, írásaiban
engedheti szabadon, ezeken keresztül ismerjük meg elég alaposan a vele
történteket, az ő szemszögéből.
A Lény viszont egyre durvább "játékot" űz vele. "Attól
a perctől fogva, amint a Lény belátta, hogy csakis az utolsó életszikra
kiirtásával fogja elérni ezt, hogy őt magamban többé észre ne vegyem,
lelkem végleges elpusztítását, örökre való meggyilkolását tűzte ki
célul." Ez a küzdelem jutott ki annak az amúgy intelligens és értelmes nőnek, akinek eddig sem volt valami szerencsés az élete.
A Lény szerintem a nő elfojtott vágyainak és gondolatainak
megtestesítője. Nem akarom lelőni a poént, de Brenner konkrétan leírta,
hogy miket hisz és mik az előzményei az elmebaj kialakulásának. Épp ez
az ellentét a legérdekesebb: a nő, fejében a Lénnyel nagy dolgokat hajt
végbe, azért írja le a vele történteket, hogy nyilvánosság elé tárja az
Igazságot, amiből reménye szerint okulni tudnak az emberek. Az orvosok
viszont lenézik, hiszen számukra egy a sok bolond közül. Csak egy a
probléma: elmebajosnak csak egy szemszögből titulálhatják az embert. De
ha máshonnan nézzük, ki is az elmebajos?
"Amit az elmebetegek látnak, az valóban létezik. Nincsen látomány, amelynek ne volna alapja."
A könyvből csak az erre vonatkozó, körülbelül 100
oldal tetszett igazán. A többit elhanyagolhatónak és nehezen
olvashatónak találtam (nem orvosi szemszögből, mint korábban
leszögeztem). És bár láttam az
ebből készült filmet, az korántsem tetszett ennyire - szerintem túlságosan szexista és elhúzott volt.
Csáthról cikkek:
Könyv adatai:
- Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kft.
- Oldalszám: 226
- Borító: keménytáblás, cérnafűzött
- ISBN: 9789631421361
- Megjelenés: 2005
)
Pont most vettem ki a könyvtárból és hétvégén reményeim szerint lesz időm elolvasni :)